Novemberben a sekélyben (Kohony István)

November elejét írtunk, amikor két barátommal nekivágtunk egy 48 órás horgászatnak bízva abban, hogy a felmelegedésnek, valamint az enyhe időnek köszönhetően, pár pontyot a bölcsőbe csábíthatunk egy-egy fotó erejéig.
A horgászat helyszíne ezúttal egy intenzíven látogatott tó volt, bázisunk pedig egy szigeten helyezkedett el, lehetőséget kínálva arra, hogy különböző víz mélységeket és területeket tudjuk meghorgászni.
Az előttünk pecázó csapat egy egész hetet töltött el a vízen, elmondásuk szerint igen gyengére sikerült a horgászatuk, nem sok jóval kecsegtettek minket a pontyok aktívitását illetően.
Mi persze nem estünk kétségbe, mivel az előttünk elterülő víz terület rengeteg lehetőséget hordozott magában, volt itt minden ami szemnek, szájnak ingere..
Iszapos és kemény részek, nádas, sekély és mélyebb terület, szóval volt mit válogatni..
A hely választás során Tomi és Csabi a mélyebb részek felé mutató, szélesebb horgász helyeket favorizálták, számukra a feeder pálcák miatt, ezek tűntek ideálisabbnak.
Nekem a szigeten lévő bal szélső helyek maradtak, ebből tudtam választani..
Szerencsére lehetőségünk volt csónak használatára, így az etetéshez szükséges finomságok összeállítása után, már ülhettünk is a csónakba.
A meder feltérképezésére tapogató rudat használtunk, dőlő bójáinkat pedig az iszapos és kemény részek szélére tettük le, támpontként.
A víz mélység kb 2 és 2,4 méter körül lehetett az ő helyeikkel szemben, ami a későbbiekben igen meghatározó szerepet játszott..
Etetésre darabolt és egész bojli került a mixbe (Monster Carp-Sweet Corn, Natur Fish-Sweet Magic / 20mm), különböző méretű és oldódású pelletek, minimális mennyiségben csemege és öreg kukorica.
Számomra a folyékony összetevők télen és nyáron is egyaránt fontosak, ezért az egész keveréket megforgattuk egy kis Squid Demon-Cranberry, Monster Carp-Mulberry CSL és Melasa Sirop-Pineapple koktélban..



Az én horgász helyemnél nagyjából az övékkel megeggyező víz mélység fogadott, törés hiányában az iszapos és keményebb részek felkutatására helyeztem a hangsúlyt, sokat nem variáltam rajta.
Azt tudtam, hogy az én placcomtól balra egy sekély rész helyezkedik el, novemberben már nem igazán veszem számításba az 50cm és 1méter között húzódó víz mélységeket.
Számomra ezek a helyek inkább tavasszal hoznak eredményt felmelegedéskor, így inkább Hot Spot helyett, Ice Spot-nak nevezném őket, viccesen.
Mellesleg az etetéssel nem spóroltunk, bójánként 3-3,5kg mix-et simán szétszórtunk alapozásnak a 4-5 négyzet méteres területen, amit még pár gombóc hidegvízi kajával is megtámogattunk.
Mivel nem behordásos módszerrel horgásztunk, egyértelműen a kedvenc inline ólmaimat vettem elő a 20cm-es előkékkel, 6-os horgokkal felfegyverkezve.
Csalizni a jól bevált Scorpion Chili-Liver-t, Carp Dream-Robin Red TNT Spice-t és az új Carp Fantasy-Sweet Corn-t kerestem elő a ládából.
Természetesen a jól bevált hóember összeállítást választottam, pop up-nak a Carp Xtreme és Thunder golyókat fűztem a süllyedő alá, Pineapple, Monster Crab, Mulberry ízváltozatokban.



A dobálós pecáknál a PVA szalagok-csomagocskák mellett, mindig használok még pasztát kiegészítésnek, amit most sem mellőzhettem.
A Sweet Corn pasztát magam készítettem el, kb 30dkg Sweet Corn bojlit még otthon lereszeltem igen finom állagúra, kevés melasz és CSL keverékkel újból összegyúrtam, hozzáadva egy kis búza lisztet a pasztás állag eléréséhez!

Lassan a helyére kerülhetett az utolsó bot is, kezdőthetett az izgalmakkal teli várakozás..
Nap közben a dévérek és a kárászok voltak aktívabbak a finomszerelékes pálcákon, potykáék egyenlőre nem mutattak aktívitást a horgokon, viszont egy két fordulás és ugrás jelezte, hogy mégis az etetések környékén tartózkodnak.
Sajnos a délelőtt és a délután is pontyok nélkül telt, így igazából a sötétedésre és az éjszakai kapásokra számítottunk.
Szürkületkor frissítettük a csalikat, etetni abszolút nem akartunk a helyek megzavarása miatt, így maradtak a PVA füzérek, csomagocskák a tört bojlikkal, pelletekkel.
Ahogy besötétedett a fehér halak is elhúzódtak, csend telepedett a botok köré, mi pedig behúzódtunk a fa házunkba.
22:00 körül csippant a vevőegységem, rövid sprint után ráemelhettem a jobb oldali botra, ami Robin Red-TNT Spice-al volt felcsalizva.
Rövid fárasztás után egy világos színű tükör pontyot sikerült megmeríteni és ez bizakodással töltött el minket az éjszaka hártalévő részét illetően..


Ismét a fűszeres golyó került a hajszálelőkére, majd a dobást kicsit visszafogva, halkan csobbant az ólom az éjszakában.
Visszaballagtunk a fa házunkba, majd egy kiadós vacsora után megfáradva a napközbeni cipekedés, evezgetés fáradalmaitól, nyugovóra tértünk.
Az éjszaka csendesen telt, kapás nélkül úsztuk meg a sötétség óráit.
Lassan beköszöntött a hajnal, csodás színekben pompázott a távoli horizont a párás, nyirkos reggelen.
Ébredés után, kicsit nehezen tudtuk elfogadni az éjszakai betlit, így egy kiadós reggelit követően frissítettük a csalikat az előkéken.
Nap közben szépen felmelegedett az idő, egy szál pólóban ténykedtünk a parton.
November ide, vagy oda a halak is élvezték a felső víz réteget érintő felmelegedést, ponty ugrás, ugrást követett..
Váltogattuk a csalikat, előkéket, tényleg végig próbáltunk mindent, de semmi sem vezetett eredményre.
A feeder botok kicsit dolgosabbak voltak, nekem viszont meg sem moccantak a swingerek.
24 óra eltelt a pecából, és egy árva pontyon kívűl, több eredményt nem tudtam felmutatni..
Ahogy telt-múlt az idő arra lettem figyelmes, hogy a sekély víz felől, egyre több fürdést, ugrást lehet hallani..
Eszembe jutott, hogy a horgászat elején tanácsolták nekem, mivel bal szélen vagyok, próbáljak rá ezen részére is a helynek.



Morfondíroztam egy darabig, majd 19-re húztam egy lapot, ahogy mondani szokták..
Balos botomat kitekertem, csalinak egy szem Sweet Corn-t és a Carp Xtreme Pineapple pop up-ot húztam az előkére, gyorsan körbetekertem egy PVA füzérrel, be pasztáztam és már lendítettem is a sekély víz irányába.
Mire észbe kaptam, már jócskán eltelt a délelőtt, közeledtünk az ebéd idejéhez.
Előkerült a tepertő, házi szalámi, füstölt szalonna, hagyma, paprika.
A nagy lakoma után, tartottunk volna egy kis sziesztát a fa házban, de az idill nem tartott sokáig.
Fél álomban lehettem, mikor megszólalt a vevőegység és felvillant a sárga led rajta.
Szinte reflexből szaladtam a botokhoz, még tempósan forgott az orsó dobja, ahogy ráemeltem.
Éreztem ez már jobb hal lesz, kár lenne érte, ha ennyi kapástalan óra után lemaradna.
Nagyon erősen küzdött, erejét jól beosztva körözött a merítő előtt, majd egy óvatlan pillanatot kihasználva, gyorsan megmerítettük.
Még harcolt egy picit a merítőben, de a bölcsőben már elcsendesedett.
Rendkívüli egészségnek örvendett a duci tükrös, szája horog okozta sérülésektől mentes volt, uszonyai épek.
Pár fotó és már úszhatott is tovább, boldogan.



Gyorsan rendbe tettem a szerelékemet, levágtam az első 3 méteres részt, valamiben megsérülhetett a zsinórom.
Szerelés közben azon morfondíroztam mi lenne, ha kicsit meg rakétáznám a "strandot" felezett és egész Corn-al, kiegészítve pár marék kukoricával, pellettel.
Mit veszíthetek, gondoltam magamban és már lendítettem is a rakétás botot.
Beküldtem a területre vagy 6-8 töltetet, reggel úgy is indulás haza, veszíteni valóm már nem lehet.
Etetés után nem volt kérdés mivel csalizzak, ismét a Sweet Corn került a hajszál előke végére, PVA füzér a horog köré, paszta a horogra és hadd menjen.
Teendőim után visszaballagtam a fa házba és elhelyezkedtem az ágyamon, valami kézilabda meccset közvetítetek épp a világ hálón.
Azt hiszem, húsz percet sikerült talán hallgatni, mikor ismét elsűlt a balos pálcám az édes kukoricás golyóval.
Mese nincs, ismét futás az állványhoz.
Mire oda értem, jócskán be volt lazulva a zsinórom a swinger is tehetetlenül csüngött az állvány alatt.
Óvatosan ráfeszítettem a zsinórra és lám, ismét életre kelt a swinger.
Lesz ami lesz alapon, zártam az orsó fék csillagát és ráemeltem a botra.
Gyorsan felvettem a kontaktust a hallal, majd lassan elkezdtem felém terelgetni, meglepetésemre minimális ellenállással, de hagyta magát.
Már a part közelében járt, amikor kicsit kezdett gyanús lenni a dolog, főleg az első hírtelen megugrást, megfordulást illetőleg.
Hiába próbáltam kicsit fentebb emelni, hogy lássam esetleg megpipáltassam, mindig az oldalazás vagy az eliramodás volt rá a válasz.
Én igazából nem vettem volna rá mérget, de a többiek amurra tippeltek és bizony nekik lett igazuk.
Nem hittem el a szememnek merítés után, hogy novemberben a sekélybe még az amurok is kijárnak napozni és táplálkozni, nemcsak a pontyok.
Hideg víz ellenére az amur a bőlcsőben sem volt nyugodt, többször vissza kellett tenni a biztonságos fotózás érdekében.
Gyors fertőtlenítés után óvatosan visszahelyeztük a vízbe, majd erőre kapva egy farok csapással, búcsúzott tőlünk a torpedó.



Az amur megfogása után több kapás nem jelentkezett, így igyekeztem az időd kihasználni a felszerelésem összepakolásával, rendezgetésével.
Szürkületkor lefrissítettük a botokat, óvatosan ráetettünk még a helyekre, majd behúzódtunk a fa házunkba megvacsorázni.
Már javában sötét volt, mikor a sekély részre bevetett boton kapás jelentkezett.
Gyorsan beleugrottam a cipőbe és leszaladtam a botokhoz.
A láncos swinger teljesen fel volt húzva a botig, velem együtt várta a további fejleményeket, mozdulatlanul.
Fej lámpámmal rávilágítottam bot spiccére, ami csak pár pöccintéssel ugyan, de mégis tudtomra adta, hogy a vízben mégis történik valami..
Az egyik látványosabb pöccintést elkapva ráemeltem a botra, zártam az orsó csillag fékét.
Ráemelés után a spicc meghajolva maradt, mintha valami akadó félében lenne a horog, vagy a szerelékem.
Mivel tudtam, hogy nincs akadó a sekélyben, egyre inkább győzött bennem a felismerés, ez bizony nagyobb testű ponty lesz.
Az orsó féke óvatosan adagolta a zsinórt, csak néha kattant egyet a lomha mozgásnak engedelmeskedve.
Lassan a part közelébe tereltem, amit szinte nyugodtan tűrt egészen addig, amíg a fej lámpák fénye meg nem zavarta.
Kicsit átváltott mókásabb tempóra, többször visszatört a víz fenékre, de már érezhető volt ahogyan a hideg vízben fogyott az ereje.
Nem akartam minden erejétől megfosztani, így az egyik óvatlan pillanatában megmerítettük.
Igazából a bölcsőben szembesültünk a méreteivel, egy gyönyörű és hibátlan, nagytestű töves pihegett előttünk.
Gyorsan túl akartam lenni a fotózáson, nem akartam hosszú procedúrának kitenni a halat, elkerülni mindenféle feleslegesen eltöltött percet.
Rettentően zavarta a fej lámpák fénye, kicsit nehezebb volt vele a fotózkodás, nehezen hagyta magát.
Fertőtlenítés után izgatottan mértük le a halat, nagyon kíváncsiak voltunk a súlyára.
A mérés és a mérlegelő levonása után kiderült, hogy az öreg töves 15 feletti..




Örömünk visszaengedés után is határtalan volt, szerintem egyikőnk sem gondolta volna, hogy ilyen szép példány fogja majd színesíteni a túránk végét.
Az este és az éjszaka során több halunk és kapásunk már nem volt, reggel álmosan, de akció nélkül ébredtünk.
Összepakoltuk maradék felszerelésünket is, majd mindent berámolva a kocsiba elbúcsúztunk a szigettől.



Mindent egybevetve egy igen jó horgászatot zárhattam, sajnos a barátokat ezúttal elkerülték a pontyok, szinte kizárólag a sekély részen voltak hajlandóak táplálkozni, itt lehetett elérni eredményeket. 
Számomra kicsit meglepő volt a novemberi sekély vízi horgászat, de a visszamelegedésnek és az új Sweet Corn bojlinak köszönhetően, ismét gazdagabb lettem pár tapasztalattal.

Köszönöm figyelmeteket!

Üdv: Pisti